- Az EU Bírósága 2020. október 6-án sajtóközleményt adott ki a visszaélésszerű adatgyűjtési törvényekkel kapcsolatban, amelyek alkalmatlannak ítélték azokat végrehajtásra.
- A sajtóközlemény szerint a meglévő és a javasolt rendeletek egyaránt hiányzik a végrehajtás biztosítékaiból, és túl általánosak.
- Nézze meg a mi oldalunkat Adatvédelmi szakasz hogy többet megtudjon a digitális identitás védelméről.
- Látogasson el ide Biztonsági központ a biztonság legújabb fejleményeihez és könyvjelzővel későbbi felhasználásra.
2020. október 6-án a Az EU Bíróság sajtóközleményt adott ki az elektronikus hírközlési törvényről szóló törvények vonatkozásában, alkalmatlannak ítélve azokat végrehajtásra.
A dokumentum a forgalmi adatok megőrzésére és a személyazonosításra alkalmas adatok gyűjtésére vonatkozó törvényekkel és rendeletekkel foglalkozik az EU-országokkal.
A sajtóközlemény szerint mind a javasolt, mind a meglévő elektronikus kommunikációs szabályozás nem rendelkezik végrehajtási biztosítékokkal.
Mi az elektronikus hírközlési törvény?
A Az elektronikus hírközlésről szóló törvény az elektronikus kommunikációs (EK) hálózatok és szolgáltatások szabályozására szolgáló törvények összessége. Megjegyzendő, hogy a legtöbb országban vannak törvények és rendeletek az elektronikus kommunikációra vonatkozóan.
Az Egyesült Államok például Az elektronikus hírközlés adatvédelmi törvénye.
Ez a jogszabály nemcsak az internethasználókat érinti, hanem számos egyéb eszközt is, amelyek esetleg az EK kategóriába tartoznak. Például a törvény szabályozza a rádiófrekvencia-felhasználást, a felügyeletet, magánszféra védelem, és forgalmi adatok.
Mindez nagyon aggodalomra adhat okot, figyelembe véve a magánélet megsértésének gyakoriságának, az adatszivárgásoknak és a felügyeleti botrányoknak a közelmúltbeli növekedését.
Az EU Bíróságának az EK-törvényekkel kapcsolatos határozata
Az EB döntése a törvény néhány meglévő törvényét is megcélozta, eltekintve a törvényjavaslatokon még nem szereplő törvényjavaslatoktól.
A sajtóközlemény szerint mind a javasolt, mind a meglévő törvények nem rendelkeznek végrehajtási biztosítékokkal és homályosan vannak megfogalmazva.
Az alábbiakban röviden bemutatjuk az Európai Bíróság sajtóközleményét:
- Az internetszolgáltatók megtarthatják IP-címek bizonyos helyzetekben, de ennek a műveletnek a legnagyobb szükség és elvégezhető a korlátozott ideig. Az EB úgy döntött ellen az IP-címek válogatás nélküli naplózása, amelyek egy adott kommunikációs forráshoz vannak kötve.
- Valós, fennálló vagy előrelátható nemzetbiztonsági fenyegetés esetén időkorlátos adatgyűjtési megbízások adhatók ki. Ezeket a végzéseket azonban független közigazgatási szervnek vagy bíróságnak kell felülvizsgálnia annak érdekében, hogy érvényesek legyenek. Ezenkívül a határidő szükség szerint meghosszabbítható, de csak akkor, ha a fenyegetés továbbra is fennáll, és miután az időhosszabbítás iránti kérelmet gondosan felülvizsgálják.
- Ez tilos forgalmi és helyadatok gyűjtése általános, válogatás nélküli módon.
- Ha az EB ítéletének bármely megsértését észlelik, akkor az illegálisan összegyűjtött információk lesznek érvénytelenítették és kitiltvahogy a bíróságon bizonyítékként felhasználják.
- Minden olyan törvénynek meg kell lennie, amelyekről az EU Bírósága megállapította, hogy hiányoznak a végrehajtás biztosítékai átfogalmazva és újból benyújtva.
Érinti-e a VPN-t az elektronikus hírközlésről szóló törvény?
Röviden szólva: a VPN technikailag elektronikus kommunikációs szolgáltatásnak tekinthető. Tekintettel azonban arra, hogy a szolgáltatásnak nincs lehetősége kommunikáció küldésére vagy fogadására már meglévő internetkapcsolat nélkül, nem az.
Jelenleg az Elektronikus Kommunikációs Törvények nem hajtják végre az adatmegőrzési törvényeket az anonimizálási szolgáltatások, például a VPN-ek kapcsán.
A pontos ok nem egészen világos, de ezt jelentheti VPN a szolgáltatások nem tekinthetők gazdag kommunikációs szolgáltatásoknak (RCS) vagy elektronikus kommunikációs szolgáltatásoknak (ECS).
